Édes szívem, ribanc vagy
– tárlat –

Ágens „kúrós versek“ című kötete alapján

A Budapesti Őszi Fesztivál, a Bárka Színház és Gergye Krisztián Társulata közös előadása

Koreográfus, rendező: Gergye Krisztián
Játsszák: Spolarics Andrea, Mezei Kinga, Szorcsik Kriszta, Varga Anikó, Ágens, Tárnok Marica, Négyesi Móni, Hajós Eszter, Törőcsik Tamás, Szabó Gábor, Pásztor Tibor, Philipp György
Dramaturg: Vörös Róbert
Zene: Philipp György
Jelmez: Béres Móni

„Érzem, egy állatot akarsz,
ösztönt, vadságot, megvallást, kívánalmat, szenvedélyt, szagot.
Hát itt van, szagolj te is, ne érj hozzám.
Vágyakozz.“

Darab a szerelemről.
Az „Édes szívem, ribanc vagy" könyörtelen érzékiséggel versben újraélt szerelmi aktusok sora. A háttérben feszülő emberi történetek sejtetésével a szerelem pillanatnyi misztériumát ábrázolja. Szexuális aktusokból kiinduló, vagy oda érkező történetek, testből kifakadó versek. A darab Ágens frissen megjelent verseskötetének (Kúrós versek) szöveges anyagára épül. A versek párbeszéddé formálása, egy-egy téma körbe zárása, a versek egymáshoz simulása és ütközése eredményez egy új, kortárs magyar drámát.
A darabban Gergye Krisztián színészekkel dolgozik, hogy a színészetből fakadó, hiteles emberi mozgásból, személyességből kirajzolódó tánchoz juthasson el. Ahhoz a tánchoz, beteljesítő gesztussorhoz, ami akkor nyilvánul meg, mikor már elakad a szó.
Az „Édes szívem, ribanc vagy" című ősbemutató színművészetre alapozott összművészeti előadás, amely során a darab dramaturgiáját a műfaji keveredések adják. A vezérszál, a legfőbb dominancia mindig azon művészeti irány felé tolódik, amelyik leginkább alkalmas egy-egy vers érzetének megmutatására. Az összművészetiség nem jelenti a művészi irányok egymás illusztrációjaként való alkalmazását. Szövevényes szerelmi viszonyrendszerek felvázolásából kiindulva, szerelmi relációba kerül a színház, a tánc, a költészet, a kép(ző)művészet, és a zene. A műfajok közti szabad átjárás a leginkább hiteles megnyilvánulás lehetőségét keresi.

0 hozzászólás - Te lehetsz az első!