Mágnás Miska
Bárka Színház
>> Előadási időpontok <<
|
Miska
|
|
Pásztor Tibor |
|
Marcsa
|
|
Császár Réka |
|
Rolla
|
|
Csuha Bori |
|
A Baracs
|
|
Törőcsik Tamás |
|
Lotti
|
|
Hajós Eszter |
|
Tóni tata
|
|
Varga Anikó |
|
Pixi
|
|
Szabó Gábor |
|
Mixi
|
|
Barta Árpád |
|
|
||
|
jelmez
|
Kiss Réka Judit | |
|
jelmezkivitelezés
|
Szentinek Réka | |
|
zongora
|
Balog Zsolt | |
|
hangképzés
|
Berecz Bea | |
|
rendező
|
Közreműködik a KIMI másodikas évfolyama
1 óra 15 perc
Bemutató: 2007. március 10.
A Bárka Színház és a Fedélzet Kávézó közös produkciója.
A cselekmény színhelye Korláth gróf kastélya, ahol a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Ivánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részes az összeesküvésben. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát (aki a grófék mosogatólányának, Marcsának a vőlegénye) piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak, és bevezeti a társaságba…
1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket.
A
színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska
dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri,
Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy
csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ,
Csiribiri kék dolmány – megannyi slágere az 1916-os
esztendőnek. (Operettek könyve)
„A tanár-vezető-rendező Spolarics Andrea pontosan
tudta: itt most még nem kisrealista szöszölésről szól a bemutatás, a
gyerekek egyelőre a klisé-klisé-paródia körben mozoghatnak. Gombrowicz
Operetkája és a Parti Nagy-féle Ibusár vonulat paródiáját kell
összehangolni a vérciki mert kőnehéz operett-játszással, kell énekelni,
táncolni, futni, karikírozni, vég nélkül.
Sokan gyűlnek a
foyer-ben, a ruhatárban: a kávézóbeli pezsgőspoharastul és ruhatárostul
kezdve a törzs-közönség asztalkáiig sokan számítanak biztos befutó
szólókra. Nos, senki sem csalódik: heves rohangászás, friss
szellemesség, kiváló szólóária, vidor beszólások, atelier-humor színezi
a játékot. (…)
Talán kicsit eltaszít a parókás-rohangálás, a kávézó
asztalai között zajló őrület: de minden egyedi megszólalás – a
Baracs-féle Freddy Mercury és egy csomó bensőséges paródia – közelebb
visz a játék lényegéhez. Tudjuk már meg, mi az operett, mi a ráragadt
klisé, és hogyan adjuk ezt elő mi, tizen-huszon-évesek. (…)
Valami
alapvetőt ad át ez a Mágnás Miska operettből és hagyományból –
ugyanakkor jelzi, halálosan komoly és nehéz a műfaj." Budai Katalin