MOLIERE
SZEREPLŐ:
Chrysale, módos polgár: SCHLANGER ANDRÁS
Philaminte, a felesége: EGRI KATI
Henriette: GÁSPÁR KATA / SALLAI NÓRA
Armanda: BOTOS ÉVA / RUTTKAY LAURA
Ariste, Chrysale öccse: OBERFRANK PÁL
Belíza, Chrysale lánytestvére: EGRI MÁRTA
Klitander, Henriette széptevője: KOVÁCS KRISZTIÁN
Trissotin, széplélek: SÁGHY TAMÁS
Vadius/ Julián/ Közjegyző: SZIRTES BALÁZS
Marie, cseléd: VERTIG TÍMEA
Tüske, szolgáló: MEZŐVÁRI KATA
Koreográfus: BODOR
JOHANNA és SZELŐCZEY DÓRA
Diszlet-jelmez: HAAMER ANDREA
Installáció: SZERÉNYI GÁBOR
Design: HORVÁTH DÁNIEL és SÁGHY BORBÁLA
Díszletkivitelezés: MAJOR ATTILA és BÍRÓ TAMÁS
Fény: LÉNÁRT GÁBOR
Rendező asszisztens: HÁBERMANN LÍVIA
Scenika, produkciós asszisztens: RIDZI GÁBOR
Dramaturg: DERES PÉTER
Művészeti vezető: KARINTHY MÁRTON
Rendező: KÉRI KITTY
"Ez mind ír, írogat, ez félig mind író..." - dohog Chrysale,
miközben felesége, húga, és nagyobbik lánya, a szélhámosnak zseniális, ám
költőnek csapnivaló Trissotint tekintik szellemi vezérüknek. Úgy tűnik, egyedül
Henriette-et, a kisebbik lányt érdeklik jobban a férfiak, mint a főnévi
igenevek. De meg tudja-e szerezni magának az áhított férfit, Klitandert, aki
nem is olyan rég még Henriette nővérébe volt halálosan szerelmes?
Az előadás a jazzkorszakban játszódik, az 1920-30-as évek fordulójának
gazdasági válsággal sújtott, ám annál pezsgőbb világában, amikor a nőket már
nem lehet egy kézlegyintéssel a konyhába száműzni. A szereplők arra keresik a
választ, hogy valóban elég-e a családi tűzhely nyújtotta boldogság, vagy
"ragyogó szellemük nagy szárnyán vágják át a filozófia szédítő
magasságát..."
Mély, emberismeretről tanúskodó, remek helyzetkomikumokkal teli történet ez,
amely különösen aktuális ma, anélkül, hogy aktualizálna.
oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 következő